Történelem közelnézetből 1.

„Másnap reggel gyönyörű napsütéses havas idő van, már korán ott lebzselek a „lengyel” villa előcsarnokában, hátha akad valami teendőm. Nem kell sokat várnom. A lépcsőn maga Gomułka jelenik meg, körülnéz, majd odalép hozzám. Kérdi, Brezsnyev elvtárs megérkezett-e. Igen, válaszolom. Akkor menjünk oda hozzá – így Gomułka. Nincs még nagy tapasztalatom, de rosszat sejtek. Bizonyára azt gondolja, hogy én is a lengyel delegációhoz tartozom, talán még a fizimiskámra is emlékszik az előző esti reptéri „incidens” miatt. De nincs mit tenni, el kell vele indulnom ki a házból, előre a havas ösvényen a szovjet delegáció villája felé. Annyit még meg tudok tenni, hogy odaszólok az egyik kormányőrnek, riasszák a lengyel küldöttséget, valaki rohanjon utánunk, nehogy már nekem kelljen tolmácsolni a lengyel–szovjet „csúcstalálkozón”.