Ködök között jár még a múltam, szelíd szavát rég elhazudtam. De bennem él, mi lángra gyúlva, s a csend alatt magába hullva. Fekete lovon vágtatok, szívemben ősi hitek álmok. Kísérnek rég halott napok, s a fény mögött árnyba lakok.