A Siculia Cosmica – Csillagközi határvidék krónikái egy különleges, három kisregényből álló gyűjtemény, amely a sci-fi zsánerét hazai ízekkel, fanyar humorral és abszurd székely logikával tölti meg. Máté István-Mátyás írásaiban a világűr végtelene nem hideg és steril, hanem pálinkagőztől sűrű, szalonnázástól hangos és nagyon is emberi. A kötet az alábbi három, egymással szerves egységet alkotó művet foglalja magában: A jó, a rossz és az idióta: Egy pörgős, olykor szürreális akció-komédia, ahol a székely titkos ügynökök és a galaktikus összeesküvések találkoznak. A történetben a lopott koszt, a kéken világító titokzatos üveggolyók és a szíriuszi kalandok kavarodnak össze egy olyan világban, ahol még az antianyag-hajtóműnek is kétes szaga van. Őrposzt a Plútón: Ez az írás a Naprendszer „segglyukába” kalauzolja el az olvasót, ahol a -232 fokos hidegben az unalom, a viszkető szemölcsök és a dugipálinka jelentik a mindennapi túlélést. Egy mélabús, mégis kíméletlenül őszinte látlelet a katonai szolgálatról és az emberi kitartásról a senki földjén, ahol a horizont figyelése az egyetlen megmaradt kötelesség. Őrjárat az Oort-felhőben: A kötet talán legabszurdabb darabja, ahol a Szent Anna nava legénysége a fizika és a józan ész határait feszegeti. Itt a legénység tagjai között megelevenednek a hargitai legendák, felbukkan a misztikus juju madár és a mándruc, miközben a kapitánynak egy szál székely harisnyában, szűk csizmában kell rendet tennie a ködben úszó hajón, ahol porcok és malacok váltják egymást a hídon. Miért érdemes kézbe venni a Siculia Cosmicát? Ez a kötet azoknak szól, akik szeretik, ha a tudományos-fantasztikum nem veszi magát véresen komolyan. A szerző bravúrosan ütközteti a kozmikus távlatokat a székely góbésággal: nála a lézerpisztoly mellett ott lóg a bicska, az űrhajó konyháján pedig fontosabb kérdés a pityóka sorsa, mint a hipertér-ugrás. A krónikák szereplői – legyen szó Kovács Elemér századosról vagy a meggyötört, de rendíthetetlen Kis László kapitányról – ismerősek lehetnek bárkinek, aki járt már falusi kocsmában vagy állt már magányos őrposzton. A kötet nemcsak egy űrutazás, hanem egy belső utazás is a „haza” fogalma felé, mindezt egy olyan egyedi nyelvezettel tálalva, amelyben a népi fordulatok és a sci-fi szakkifejezések baráti jobbot nyújtanak egymásnak.