Meconomy

Legkésőbb a gazdasági válság nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan érték és szabály leáldozóban van, amely a szüleinknek még biztonságot és állandóságot adott. Korábban is sejtettük, de most már alig tagadható, hogy szinte semmi sem maradt, ami egzisztenciális biztonságot nyújthatna. Nyugdíjas állás? Nagy múltú cégek? Nyugdíj-előtakarékosság? Kifáradt rendszerek, vagy már össze is roskadtak. Életritmusunk látszólagos kiszámíthatósága, a napi munkábajárás, a nyugdíjra való gyűjtögetés – mindez hirtelen reménytelenül elavultnak tűnik. Ítélhetjük a bizonytalanságot rossznak és kétségbe ejtőnek. Azonban rajtunk áll, hogy felfedezünk-e némi pozitívumot is a katasztrofális hírekben. Mégpedig, hogy esetleg vár ránk valami más a rajnai kapitalizmus patriarchális rendszere, a sorház és a nyugdíj helyett. Talán egy olyan élet, amelyet pár éve már ízlelgetünk, de eddig túl veszélyesnek tűnt belevágni.